Jogszabályi háttér | Adatradar
ADATRADAR
A közérdekű adatigénylések portálja
Jogszabályi háttér

Miért fontos a közérdekű adatok megismerése?

Magyarország Alaptörvénye szerint „[m]indenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” Kimondja továbbá azt is, hogy „az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.” Éppen ezért „[a] közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

A közérdekű adatok megismerhetősége tehát a demokratikus jogállam egyik alapfeltetéle. A közérdekű adatigénylés joga, és az állami, önkormányzati szervek válaszadási kötelezettsége olyan lehetőséget biztosít a választópolgároknak a hatalom ellenőrzésére, amely elképzelhetetlen volt a rendszerváltozásig.

A közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az 1949. évi XX. törvény 1989-es átfogó módosításával ismerték el először Magyarországon. Az ugyanabban az évben felálló Alkotmánybíróság pedig számos határozatával magyarázta, tágította a kereteit.

A 32/1992. (V. 29.) AB határozatban az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy „a közérdekű információkhoz való szabad  hozzáférés  lehetővé  teszi  a  választott  népképviseleti  testületek,  a  végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésre gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat”.

A 34/1994. (VI. 24.) AB határozat rögzítette, hogy a közérdekű adatok megismerése az információs alapjogok körébe tartozik, ezek közül is „az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti.”

A 2010-es kormányváltást követően az Országgyűlés kísérletet tett Magyarország történeti jogfolytonosságának helyreállítására, ezzel mintegy zárójelbe tette a Hazánk német megszállása és a kommunista rendszer összeomlása közötti 45 esztendőt. Az Alaptörvény hatálybalépése ugyanakkor nem érintette a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Sőt, az Alkotmánybíróság tovább erősítette a jogállamiságot, amikor

a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatának indokolásában kimondta, hogy „közérdekű adatok köre nem korlátozódik az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerinti adatokra. Közérdekű adatnak minősül alapvetően az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szervek és személyek kezelésében lévő, tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett információ és ismeret.

A magyar Országház.
A magyar Országház.
Fotó: Walkerssk képe a Pixabay -en.

Mi az a közérdekű és közérdekből nyilvános adat?

Az Infotv. 3.§. –a határozza meg a közérdekű adat fogalmát, mely szerint

  • közérdekű adataz állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

  • emellett közérdekből nyilvános adata közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban Infotv.) 26.§. (1) bekezdése értelmében „Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.”