A szervezet többet keresett az ajándéktárgyain, mint az adófelajánlásokból | Adatradar
ADATRADAR
A közérdekű adatigénylések portálja
Válságállónak bizonyult az Amnesty International is
A szervezet többet keresett az ajándéktárgyain, mint az adófelajánlásokból

A világjárvány és a gazdasági recesszió ellenére sikerült a 2020-as eredményéhez képest harmadával növelnie tavalyi bevételeit az Amnesty International magyarországi tagszervezetének. Az egyesület a legbefolyásosabb NGO-k egyike, amely büszkén számolt be arról, hogy tanulmányait felhasználták a magyar kormányt elítélő uniós és ENSZ-jelentésekhez.

Harmadával, 126-ról 169 millió forintra növelte bevételeit tavaly az Amnesty International a 2020-as eredményéhez képest, de a nemzetközi hátterű szervezet nem csak ezért tarja kiemelkedően sikeresnek az elmúlt évet. Beszámolójukban megállapítják például, hogy „új kutatási eredményekkel járultak hozzá a bíróságok függetlenségének védelméhez”.

Ez a gyakorlatban nagyjából azt jelenti: a partnereikkel, hét másik NGO-val közösen olyan állásfoglalást készítettek a hazai közállapotokról, amely hivatkozási pontként szolgált az Európai Bizottság számára a 2021-es jogállamisági jelentéshez, amiben Brüsszel „minden vizsgált területen (igazságszolgáltatás függetlensége, korrupció, média helyzete, fékek és ellensúlyok rendszere)” elítélte Hazánkat.

Büszkén jelentik azt is, hogy a Helsinki Bizottsággal közös megkeresésükre vonta kérdőre Diego García-Sayán, az ENSZ különleges jelentéstevője a magyar kormányt és az Országgyűlést, amiért Varga Zs. Andrást választották kúriai elnöknek. Itt érdemes megjegyezni, hogy az ENSZ úgynevezett „átfogó emberi jogi felülvizsgálati eljárásában” szintén a Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen az Amnesty International törhetett lándzsát Magyarország felett.

A liberális jogvédő szervezeteknek tehát komoly befolyása van Magyarország meg-, illetve bizonyos esetekben elítélésére. Ráadásul a közvélemény is jellemzően az ő narratívájukon keresztül nyer betekintést a belpolitikai folyamatokba.

„Sajnos 2021-ben is előkelő helyen szerepeltek a magyar kormány által elkövetett jogsértések a nemzetközi hírekben. Elsősorban az LMBTQI embereket a közéletből kiradírozó törvény, a Pegasus-botrány és a Stop Soros törvénycsomag eltörlése kapcsán nyilatkoztunk sokat a külföldi sajtónak” – olvasható a médiaszerepléseikről, amit egy hosszú felsorolás követ az őket rendszeresen megszólaltató szerkesztőségek neveivel: Euronews, AP hírügynökség, Sky News hírcsatorna, az osztrák közszolgálati ORF, Deutsche Welles stb.

Visszatérve a szervezet gazdálkodására, a bevételeiről elmondható, hogy döntően külföldi forrásból származnak. Az alapítótól, vagyis kizárásos alapon a londoni székhelyű Amnesty International anyaszervezetétől kapott befizetésként 78 millió forintot tüntettek fel. További 48,9 millió forint pedig az „Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó” támogatásként van feltüntetve. Ez együttesen közelítőleg annyi, mint a tavalyi teljes bevételük.

Ehhez képest elenyésző a magyar adófizetők 1 százalékos felajánlásából befolyó 2,8 milliós összeg, ami még alatta is marad az egyesület weblapján értékesített ajándéktárgyak, például a „Human Rights are Sexy (am. Az Emberi jogok vonzóak)” feliratú póló és a különféle zacskók, táskák és bögrék árából származó 2,9 millió forintos bevételüknek.