Növelte bevételeit és vidéki hálózat építésébe fogott a TASZ | Adatradar
ADATRADAR
A közérdekű adatigénylések portálja
Brüsszel is támogatja az aktivisták képzését
Növelte bevételeit és vidéki hálózat építésébe fogott a TASZ

Több mint 23 millió forintot kapott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy tüntetőknek nyújtson jogsegélyt a 2021-es és a ’22-es választási évben. A szervezet a járvány ellenére jelentős összegből, összesen 275 millió forintból gazdálkodhatott tavaly. Ebből futotta arra is, hogy megkezdjék vidéki hálózatuk kiépítését, és többek között olyan aktivistákat képeznek, akiknek szembe kell nézniük „a kihívásokkal, amiket a nacionalizmus Európa-szerte megfigyelhető újjáéledése (…) támaszt”.

Több mint 23 millió forintot kapott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy tüntetőknek nyújtson jogsegélyt a 2021-es és a ’22-es választási évben az egyesület beszámolója szerint. 

A pénzt a Szabadságjogi Szervezetek Nemzetközi Hálózata (INCLO) folyósítja, amely rendszeresen nyújt támogatást a TASZ-nak a „Protecting the Right to Protest” program keretében. Az INCLO legutóbb 2018-ban ítélt meg a társaságnak több mint 43 millió forintot, amit az 2019-ben, az európai parlamenti és az önkormányzati választások évében, valamint 2020-ban használhatott fel. 

A TASZ beszámolója alapján úgy tűnik, ezek az összegek fedezték például az MTVA székházába betörő baloldali politikusok és a Hadházy Ákos Clark Ádám téri dudálós tüntetésén megbírságoltak képviseletében eljáró ügyvédek munkadíját. De érdemes megemlíteni azt is, hogy a liberális jogvédő szervezet saját bevallása szerint aktívan támogatta a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) átszervezését övező, és erősen átpolitizált demonstrációkat. Ahogy írják: 

„Büszkén vettünk részt az SZFE dolgozóinak sztrájkját támogató jogi csapatban.” 

A társaság külön aloldalt tart fent a honlapján, amin részletesen bemutatják, miként lehet és érdemes tüntetést szervezni; mi a teendő egy demonstráció előtt, közben és utána; de a polgári engedetlenségről, tehát a nyílt jogsértésről is megtalálható rajta egy terjedelmes beszámoló. Ebben jó példaként azt az esetet emelik ki, amikor a 4K! mozgalom egyik tagja pár éve egy borítékban bevitte az adóhatóságnak 1 gramm marihuána áfájának összegét, majd az irodaház előtt elszívta a füves cigit. 

A TASZ egyébként a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság ellenére nem zárt rossz évet. Az eredménykimutatásuk szerint 2020-ban az előző évihez képest 40 millió forinttal több támogatást, összesen 275 millió forintot kaptak a különféle programjaikra, valamint a működési költségeik fedezésére. 

Legbőkezűbb finanszírozójuk Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata és a Sigrid Rausing Trust. Az OSF tavaly 103 millió forintot utalt át az egyesületnek, amely mindeközben vidéki hálózata kiépítésébe kezdett. 

„[S]zükségét érezzük, hogy a tenni akaró, aktív, demokratikus értékeket valló emberek cselekvését és egymáshoz, illetve a TASZ-hoz kapcsolódását segítsük. Emiatt aktív közösségeket szeretnénk a vidéki irodáink köré, akik helyi társadalmi bázist biztosítanak nekünk, mi pedig tudást, lehetőséget nyújtunk nekik” – olvasható ezzel kapcsolatban a társaság honlapján.

A közhasznúsági beszámolójukban ugyanerről így fogalmaznak: helyben szeretnék segíteni azokat a bátor polgárokat, akik nem félnek a kormánytól, akik ellenszélben is „kiállnak a jogaikért – a sajátjukért és másokért is” 

2020 őszétől Debrecenben, Pécsett és Szegeden tartanak időszakos ügyfélfogadást, és a közhasznúsági jelentésük szerint idén megnyitják az első állandó regionális irodájukat, amit további kettő követ majd. Ezzel párhuzamosan pedig bővíteni akarják azoknak a helyszíneknek a körét, ahol alkalmanként fogadóórákat tartanak. 

Ugyancsak tavaly ősztől szoros kapcsolatot igyekeznek kialakítani a „független” vidéki sajtóval. 

„Ősz óta a Budapesten kívüli szerkesztőségekre összpontosítunk, köztük olyanokra is, akiket csak nemrég ismertünk meg – felmérjük, hogy milyen jogi segítségre van szükségük, és ezt meg is adjuk számukra.”

 Említésre méltó, hogy az „aktív és bátor állampolgárok” nem csak a TASZ, hanem az Európai Bizottság (EB) figyelmét is felkeltették, s így partnerre találtak egymásban. Brüsszel ugyanis több mint 6 millió forinttal támogatta az egyesület egyik programját, amit az a közhasznúságú jelentésében a következőképpen mutat be:

„A projekt keretében a 2019-es választásokon aktív közéleti szerepet játszó polgárokkal készítünk felmérését a tevékenységükről. A felmérését követően a résztvevők számára képzést nyújtunk részvételi jogaikkal, illetve más aktív polgársággal kapcsolatos jogi témákban. A projekt további célkitűzése, hogy a bevont aktív polgárok jó gyakorlatokat osszanak meg egymással.”

Magyarul a Bizottság az európai adófizetők pénzéből magyarországi liberális aktivisták képzést finanszírozza.

A TASZ emellett egy nemzetközi programban is részt vesz, amelyet a Citizen for Europe berlini székhelyű NGO finanszíroz. Erre olyan mozgalmárok jelentkezhettek, akik „európai országokban, vagy Európával szomszédos államokban tevékenykednek és foglalkoznak azokkal a kihívásokkal, amiket a nacionalizmus Európa-szerte megfigyelhető újjáéledése (…) támaszt”. Az egyesület beszámolójában az áll, hogy tizenhat aktivistát képeznek ki annak érdekében, hogy a kurzus végén még többet tehessenek „egy demokratikus, befogadóbb európai társadalomért”.